Félelmek, amelyek meggátolhatnak abban, hogy kezdő vállalkozóként megmutasd magad
Az elmúlt hónapokban nem volt olyan mentorálásom, ahol ne jöttek volna zsinórban elő olyan félelmek, amelyek meglehetősen blokkolják a vállalkozók előrejutását. Azt tapasztalom, hogy az aggályok akkor is jelen vannak, ha a polcon sorakoznak a diplomák, képzések, illetve ahol az extra készségekből sincsen hiány.
Felsővezetőtől, ügyvédtől, 10 plusz éve az adott területen dolgozótól is hallottam már, hogy fél kilépni az üzleti ambícióival a nyilvánosság elé. Jelentkezik egyfajta mentális blokk és rögvest huss a vállalkozásindítós vágyaknak.
De melyek is azok a tipikus félelmek, amelyekkel legtöbbször találkozom, és amelyekkel nekem is meg kellett küzdenem akkor, amikor az alkalmazotti létet vállalkozóira váltottam.
1. Önbizalomhiány, kishitűség, imposztor szindróma
Egy csokorba szedve röviden: a leggyakoribb.:) A legutóbbi megfogalmazást azért nem hagyom ki, bár magam kevésbé használom, mert leginkább így fejezik ki az ügyfeleim is a problémájukat. Ilyenkor szoktak bekúszni az olyan mondatok, hogy:
“De szabad ezt nekem már kommunikálni vagy inkább még végezzek el valamilyen tanfolyamot, hogy meglegyen a képesítésem és hivatalosan is beszélhessek róla?”
Attól függ. Nyilván, ha a terület szakképesítést követel meg, akkor erre szükséged lesz, de a témádról természetesen már ebben a stádiumban is beszélhetsz. Megoszthatod a követőiddel, hogy mi a célod (tudom, ez vállalás, meg mi van ha nem sikerül ugye, de hidd el, senki nem kéri majd tőled számon), azt is elmesélheted, hogy hogyan képzed magad, miért fontos neked ez a terület, stb.
Ha pedig nem kötelező az a papír, akkor ne ez legyen az ürügy, ami mögé bújva szépen kivársz. Szóval tedd fel magadnak a kérdést, hogy valóban szükséges-e egy újabb tudásanyag elsajátítása ahhoz, hogy elindulj vállalkozóként vagy csak a félelem dolgozik benned és halogatsz.
2. Korlátozó hiedelmek
“Félek megmutatni magam az én pozíciómban, nem szeretnék napi szinten posztolni magamról.” “Megmondom őszintén, ez az online világ nem nekem való.” “Úgysem lenne arra kapacitásom, hogy minden platformon jelen legyek.” “Attól, hogy posztolgatok még nem lesz ügyfelem.”
Szakértőként nyitni az online tér felé félelmetesnek tűnhet. Ha neked is támadtak már hasonló gondolataid, akkor az alábbi kérdéseket tedd fel magadnak:
Mi az üzleti célod jelenleg?
Milyen követhető példákat látsz a területeden?
Milyen pozitív változást hozna számodra, ha ez a félelem nem korlátozna tovább?
Milyen megoldással lennél kezdetben maximálisan elégedett?
3. Nem megfelelő nézőpont
“Már mindenki az én témámmal foglalkozik.” “Na, már ő is elkezdett ugyanarról kommunikálni, amiről én, szóval szuper, ahhh.” “Ezren foglalkozunk ugyanezzel.”
Ha így is van, szerintem a te dolgod nem feltétlenül az, hogy folyamatosan mások vállalkozását monitorozd, sokkal inkább az, hogy a sajátodból hozd ki a legtöbbet. Óhatatlanul szembe fog jönni a saját témád, mert ez épp olyan, mint amikor veszel egy új autót, majd rájössz, hogy szinte minden sarkon van egy hasonló típus és akkor az új szerzemény már talán nem is olyan különleges.
Nagy eséllyel az van, hogy a te szemed áll rá a saját szakterületedre és sokkal előbb kiszúrod az azonosságot, mint bárki más.
Ha azt érzed, hogy az induló vállalkozásoddal ki szeretnél tűnni a tömegből, akkor viszont legyen ez egy külön projekt: nézd meg, hogy a többi, a te területeden munkálkodó vállalkozó hogyan csinálja, mi tetszik bennük és mi nem, te miben vagy más, vidd bele a munkádba a saját sztoridat, tapasztalatodat, kutass a témádban, ha kell. Valósítsd meg az ötletedet úgy, ahogy te szeretnéd, ahogy más nem tudja és engedd el mások nyomonkövetését.
4. Mit fognak szólni mások
Nagy kedvenc szintén.:) Nos az van, hogy ha törvény nem tiltja azt, hogy belevágj a vállalkozásodba, akkor bizony nagyon valószínű, hogy túlértékeled a külvilág reakcióját. Tudom én, hogy ez nagy falat tud lenni, de azt gondold át, hogy mi az erősebb benned: az, hogy megvalósítsd az elképzelésedet vagy az, hogy más mit szól majd hozzá. Mert ha az utóbbi, akkor bizony az első nehézségnél fel fogod adni, mert attól tartasz majd, hogy elhangzik:
“Na ugye, én megmondtam!”, vagy az “Én pont ettől féltettelek.” mondatok valamelyike.
Klasszikus saját példa: “Legalább elfoglalod magad valamivel.”, amit 1-2 év múlva a “De jó, te már legalább megtaláltad az utadat!” mondat követett.
Azt kell eldöntened, hogy fontos-e az ügy számodra annyira, hogy időt és energiát tegyél bele, függetlenül attól, hogy mit szólnak hozzá mások vagy csak kibúvót keresel arra, hogy ne kelljen (akár kényelmetlenségek árán is) változtatnod?
Összefoglalva:
vizsgáld meg, hogy szükséged van-e bármire még az induláshoz, vagy gyakorlatilag már minden alapvető eszköz, tudás, feltétel a rendelkezésedre áll: ebben az esetben nincs értelme halogatni, egy próbát megér, hogy belevágj, max sikeres leszel:)
hozz döntést abban, hogy hogyan, milyen megoldásokkal, és milyen rendszerességgel szeretnéd online is megmutatni a vállalkozásodat
ne egy legyél a kézművesek, coachok és webdesignerek közül, találj rá az egyediségedre, hidd el, ehhez is idő kell, már csak ezért sem éri meg a végtelenségig várni a tapsra
ha van egy “ügy”, akkor annak felül kell írnia benned azt a félelmet, hogy ki mit szól majd ahhoz, amivel elkezdtél foglalkozni, tisztázd le magadban, hogy mi is ez (pl.: az esetemben női vállalkozásokat segíteni az elindulásban), majd a saját tempódban, a saját ízlésed szerint vágj is bele.